Váli Péter: a feladatom, hogy minél jobb borokat készítsek

Mint már korábban is említettük, idén ünnepeljük a fennállásunk negyed évszázadát. Ennek apropóján az eltelt időszak legemlékezetesebb és legfontosabb mérföldköveiről Váli Péter minden hónapban mesél pár történetet, aki kérdez pedig nem más, mint lánya, Váli Luca. 

Alapgondolat volt nálad, hogy a borok csak palackos formában készüljenek?

Egy percig sem gondolkodtam abban, hogy kimérve kezdjem árulni, így már a kezdetektől fogva alapkoncepció volt, hogy palackozzam a borokat. Mint már korábban is említettem, ezeket az elején nagyrészt a barátaink vásárolták meg 500 forintos egységes palackáron. Azóta is visszasírják ezeket az időket a barátaink, mondván, hogy milyen jó lenne, ha most is ezen az áron tudnának vásárolni Váli borokat. Akárcsak azt az időszakot is, amikor segítségükkel készítettem az első borokat. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen barátokkal áldott meg.  

Mikor volt az a pont, amikor azon kezdtél gondolkodni, hogy már forgalomba kellene hozni a borokat?

A 2005-ös és 2006-os borok már olyan minőségben voltak, hogy nemcsak szerintem, hanem a barátaink szerint is magasan megütötték azt a szintet, hogy érdemes legyen forgalomba hozni. Így végül arra a döntésre jutottam, hogy piacra lépek velük.  Másrészt már a borok mennyisége az évek elteltével közel hat ezer palackszámra nőtt, és ez egy olyan magas szám volt, amit teljes mértékben már nem tudták elvinni csak a barátok. Mind minőségileg, mind pedig mennyiségileg indokolt volt a piacra lépés.  

Milyen borok kerültek elsőként forgalomba?

Az olaszrizling, illetve a Luca bora, amit később a budai zöld és a kéknyelű követett. 

Én tudom, mert utólag már sokszor elmesélted nekem, de talán kevesebben tudják, hogy mi alapján jött az ötlet, hogy 2007-ben a Luca nevet add az egyik borodnak. Elmesélnéd a történetét?

Mint minden apának, így nekem is, amikor megszületik a kislánya, ez egyben nagy szerelem. Nem volt perc, hogy ne vegyelek ölbe, és megszagoljalak, babaként fantasztikus virág illatod volt. Nemsokára megszületett a gondolat, hogy készítsek egy cuvéet ottonel muskotály és budai zöld szőlőfajták házasításából, és amikor kész lett és beleillatoztam, akkor ettől a finom virágos illattól te jutottál eszembe. Innen jött az ötlet, hogy Luca legyen a neve.

Az ottonel muskotály mellé miért éppen a budai zöld fajtára esett a választás?

Minden illatos fajta mellé érdemes tenni egy kis testesebb, savas bort is, így nagyon szép egyensúly születik. Ezt Malya Ernőtől, a 2002-es Az Év Bortermelője címmel kitüntetett borásztól tanultam, aki a Nyakas pince első komoly mérföldköveit rakta le. A Luca bor megszületése óta minden évben nagyon közkedvelt bor, sőt, nagyon szép sikereket érünk el folyamatosan vele különböző hazai és nemzetközi borversenyeken is. Nem véletlen, hiszen a reduktív technológiával készített bor zamatos, behízelgő aroma-és ízjegyekkel rendelkezik, főleg barackkal, virágporral, nektarinnal és egzotikus gyümölcsökkel. 

Azóta pedig minden testvéremnek van egy bora. Gondolom mindegyiknek van egy saját kedves története?!

Születésed után másfél évvel megszületett Peti is, majd ahogyan kezdett nőni mindig hallotta a vendégektől az itt megtartott kóstolók alkalmával, hogy milyen finom a Luca bor. Talán vagy három éves lehetett, amikor egyszer elém állt és komoly arccal megkérdezte: „Na de apa, és Peti bora?” Gondolkodás nélkül rögtön azt mondtam neki, hogy válasszon egy bort, így az első vörösboromra, a Pinot Noir-ra mutatott és azt mondta: „Apa, ez a Peti bora”. Innentől már tudtam, hogy ahány gyermekem születik, mindenkinek meg lesz a saját bora. Marcié lett a rozé, míg Vincének lett a zeusz, hárslevelű és sárga muskotály szőlő házasításából készített Vince cuvée. 

Ha már említetted a borkóstolókat, úgy tudom, hogy az első megtartott kóstolónak is van egy vicces története…

Forgalomba kerültek a borok, szép sikereket értünk el, így anyával együtt kitaláltuk, hogy itt az ideje, hogy megtartsuk a birtokon az első borkóstolót a vendégeknek. Elkészítettük a weboldalt, meghirdettük az eseményt, és egyből be is jelentkezett egy nagy csapat. Anyával egész nap készültünk a borkóstolóra, takarítottunk, főztünk, napokkal előtte pedig rendbe tettük az udvart, virágokat ültettünk. Kiöltözve, egyenruhában vártuk a 15 fős csapatot, majd megérkezett a vendégekkel a busz. Akkor derült ki, hogy a barátaink foglalták le az első kóstolót. Mindezt cselesen, egy idegen hölgy segítségével, és előre átutalták a pénzt. Jól tudták, hogy ha meglátnám a nevüket, akkor nem engedtem volna kifizetni a kóstolót. Mindenki egyforma pólóban érkezett, amire rá volt írva, hogy „próbajárat 1”. Mondanom sem kell, egyből ledobtuk anyával az egyenkötényünket, és hatalmasat buliztunk a barátainkkal. Megható pillanatok voltak, a mai napig hálás vagyok nekik érte. 

Milyen elvárásokkal léptél piacra a borokkal?

Bíztam benne, hogy mások is szeretni fogják, és el tudjuk adni a borokat. Nagyon boldog voltam, mert pillanatok alatt minden elfogyott. Az első években általában az történt, hogy fél évig volt borunk, fél évig viszont nem, mert mindent megvettek a vendégek. Soha nem akartam divatokat követni, hanem mindig, így most is olyan borokat szeretnék készíteni, amik nekem tetszenek. Így született meg a pincészet mottója: „A saját örömömre”, de természetesen mindenki örömére készítem a borokat. Hálával tartozom többek között az olyan borkereskedő cégeknek, mint az Artizan, Radovin, Corvinum, Demijohn, Borszertár (most Wine Mission Kft.), akik már rögtön a kezdetekben felfedeztek és bíztak bennem és az általam készített borokban. Idővel elkezdtünk szállítani éttermekbe, elsőként a környéken, majd egyre több budapestibe, illetve vidékibe is. 

Emlékszel esetleg az első nagy sikerre?

Elképesztő eredményeket értünk el a 2008-as olaszrizling borunkkal. Szinte minden versenyt megnyertünk vele, és legnagyobb büszkeségünkre a Magyar Tudományos Akadémia bora lett. Közben sokan nem is tudták, kik vagyunk, csak az elért eredmények alapján hallottak rólunk elsőként. A Művelt Alkoholista oldal például Magyarország legjobb fehérborának, legjobb olaszrizlingjének választotta. Az elért sikereknek köszönhetően éreztem, hogy jó úton járok, és érdemes ezzel foglalkozni, több szőlőt ültetni, területeket vásárolni, és a jövőbe tervezni. Új lendületet hoztak ezek az eredmények az életünkben. Most 10 hektáron organikusan gazdálkodunk, ennél nem is szeretnék többet. A feladatom, hogy minél jobb borokat készítsek, de ha majd te, Peti, Marci vagy Vince a jövőben új lendületet szeretnétek adni a birtoknak és nagyobbra szeretnétek álmodni, akkor az a döntés a ti kezetekben van.   

Kövessétek Facebook, Instagram és TikTok oldalainkat, ahol a sok érdekesség mellett mindig naprakész információkat találtok a Váli Birtokról.